Nagy-Britannia
Nagy-Britannia
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland vagy Britain, 1921 előtt Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (magyarul, köznapi használatban sokszor tévesen Nagy-Britanniának nevezik vagy szintén hibásan azonosítják Angliával) nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal.
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti közigazgatási központban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburghban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigetebrit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.[16] Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az Európai Unió tagországa, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, azOECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.
Domborzat
A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű.
Vízrajz
A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta. Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigeten Lough Neagh (388 négyzetkilométer).
Éghajlat
Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, melyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és −4 °C közötti, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.
A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.
Élővilág, természetvédelem
Angliában kezdődött az ipari forradalom. Ennek súlyos hatása volt a környezetre: elszennyeződött a levegő és a vizek. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tevékenységnek és a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.
Fontos telefonszámok
Általános segélyhívószám (Mentők, Rendőrség, Tűzoltók): 999
Mentők: 10177
Nemzetközi operátor: 155 (nemzetközi hívások esetén segít
A Magyar Köztársaság Nagykövetségét és Konzulátusát is az alábbi címen találod: 35 Eaton Place, SW1X 8BY, London
A nagykövetség konzuli részlege a magyar és brit ünnepnapok kivételével minden hétköznapon 9.30 és 12.00 óra között van nyitva.
Nagykövetség
Telefon: (00 44) (20) 7201-3440
Fax: (00 44) (20) 7823-1348
Konzuli hivatal
Telefon: (00 44) (20) 7235-5218
Beutazás
A magyar állampolgárok érvényes magyar útlevelük vagy személyazonosító igazolványuk birtokában szabadon beutazhatnak - beleértve a repülőgéppel való utazást is - az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség államainak területére, így az Egyesült Királyságba is. A zökkenőmentes határátkelés érdekében a Külügyminisztérium ugyanakkor továbbra is javasolja az útlevél használatát. A brit hatóságok külön is felhívták a figyelmet arra, hogy a régi fajtájú, azaz csak magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használatát nem ajánlják.
A magyar állampolgár nem EU-tagország állampolgárságával rendelkező családtagja továbbra sem mentes az állampolgárságának megfelelő beutazási szabályok és feltételek teljesítésétől, így pl. rövid látogatás, turizmus esetén szüksége lehet vízumra. Erről bővebben a családtag lakóhelye szerint illetékes brit konzulátus szolgálhat bővebb információval.
Tartózkodás
A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.)
Az EU tagországok állampolgárainak három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki.
A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.
Az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni.
A brit jogszabályokba már átültették az új uniós irányelvet, amelynek értelmében az Egyesült Királyságban az uniós polgároknak három hónapot meghaladó tartózkodás esetén sem szükséges tartózkodási igazolást igényelniük vagy bejelentkezniük.
Azonban, amennyiben az EU/EGT tagországok állampolgárai igénylik, hogy az Egyesült Királyságban történő tartózkodásukat nyilvántartásba vegyék, illetve megerősítsék tartózkodáshoz való jogukat (pl.: tanuló, önellátó, nyugdíjas), kérelmezhetik a regisztrációs igazolás (Registration Certificate) kiállítását az illetékes hatóságoktól, az úgynevezett EEA1 formanyomtatvány benyújtásával.
A formanyomtatvány letölthető a brit Bevándorlási Hatóság (UK Border Agency) honlapjáról.
A regisztráció menete
A magyar állampolgárok 2004. május 1-jétől korlátlan ideig az Egyesült Királyságban tartózkodhatnak, amennyiben
· igazolt munkaviszonyuk van, vagy
· igazolni tudják, hogy önfenntartók, azaz rendelkeznek annyi pénzzel, amennyiből ők és családjuk meg tud élni, s nem folyamodnak szociális juttatásokért. A megfelelő anyagi háttér Egyesült Királyságbeli bankszámlával, vagy egyesült királyságbeli címre rendszeres átutalást igazoló külföldi bankszámla-kivonattal igazolható.
